Megjelent az új WEF versenyképességi rangsor, és újabb helyeket vesztettünk, már csak 63-ikak vagyunk. 2010-2011-2012: 48-60-63.
Csak néhány megjegyzés komolyabb vizsgálat nélkül: az alapvető fontosságú első pillér (Basic requirements, ami, mint korábban bemutattuk, a további fejlődési szintekre vezető lépcsőnek tekinthető) eredményei drámai módon romlanak:
2011/2012 Rank (out of 148) Score (1-7)
Basic requirements (27.4%) 55 4.8
Institutions 80 3.7
Infrastructure 50 4.4
Macroeconomic environment 44 5.2
Health and primary education 51 5.9
2012/2013 Rank (out of 148) Score (1-7)
Basic requirements (30.7%) 65 4.6
Institutions 84 3.7
Infrastructure 51 4.4
Macroeconomic environment 84 4.5
Health and primary education 57 5.9
Minden egyes mutatócsoport romlott ebben a pillérben, de a legrandább a makroökonómiai környezet. Jelenleg éppen az az elemzői konszenzus, hogy a makróadatok javulgatnak, ezért megnéztem, milyen tényezőknek köszönhető ez a nagymértékű zuhanás.
Nos, először is romlott a hiánymutató, mivel az 2011-es adatok szuficitet mutattak. Abban az évben tapsolták (tőzsdézték?) el a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat.
Másodszor, a megtakarítások aránya nemzetgazdasági szinten 0,3 tized százalékkal csökkent 20,7%-ről 20,4%-re. Az infláció csökkent, itt sok helyet nyertünk (és fogunk még jövőre, ha csökkentik a rezsit tovább). Az államadóssággal ugyanott vagyunk, mint tavaly, bár a listában 1,4%-os csökkenés látható (számunkra szerencsés időpontban mérik, úgy tűnik), romlott viszont a relatív hitel besorolásunk (hogy ezt hogyan számolják, nem tudom).
Nincsen tehát semmilyen drámai változás tavalyhoz képest (hacsak nem vesszük a hiányt), tehát nem mi romlottunk igazából, hanem mások javultak, hozzánk képest nagyon nagymértékben. Ez pedig sajnos a helyére teszi a kormányunk által úgy propagált „eredményeinket”. A viszonylag javuló környezetből nem tudunk a többekkel megegyező módon profitálni.