Újraolvasva ezt a bejegyzésemet elgondolkoztam rajta, hogy utólag milyen könnyű rámondani, hogy lám, mégse jött az összeomlás.
Aztán rájöttem, hogy nem ez a lényeg. Tök jó, hogy Helicopter Ben megmentett minket. Meg Mario Draghi by the way. Sok közünk úgyse volt hozzá.
Hanem az a lényeg, hogy itt egy országgal hazardíroznak. Hogy majd jól jön ki a lépés. Hogy majd jön egy QE3 mert úgyse dönthetnek másként. Hogy majd a legnagyobb hitelezőnk kitart mellettünk, mert már úgyis túl sok állampapírja van. Hogy majd lesz valahogy. Majd jönnek az arabok meg az azeriek meg a kínaiak, vagy bárki, aki hajlandó. Hogy az EU nem vonja meg a támogatásokat, bár folyton beszólunk.
Eddig tulajdonképpen mázlink volt. Nem abban, hogy évek óta helyben járunk, hogy nincsenek beruházások és kilátásunk sincsen valódi növekedésre, vagy hogy lassan egy generáció lép le innen, kinyírva a jövőnket. Mindössze abban, hogy nem omlott össze az egész kóceráj, mint Cipruson. Csak hát könyörgöm, ez nem lehet mázli kérdése!
A lényeg és a tanulság tehát ez: a haza nem kockajáték.
